A járványhelyzet és a korlátozó intézkedések bizonytalanságot keltenek az emberekben. Korlátozva érezzük szabadságunkat; sokakat összezavar a felbolygatott életrend, amiben nehéz előre tervezni.

Általában ehhez hasonló kérdések és gondolatok kavarognak bennünk:

  • Vajon meddig tart a kijárási korlátozás? Lesz szigorítás 30 nap után?
  • Mi lesz a munkámmal? Mi lesz a pénzemmel?
  • Elfogyott a szabadságom…
  • Végre kezdett egyenesbe jönni a cégem. Mit tegyek az alkalmazottakkal?
  • Mi lesz a gazdasággal? Mi lesz az országgal?
  • Pont most kezdtem tenni a céljaimért a párkeresésben. Mikor mehetek újra társaságba?
  • Befordulok a home office-ban…
  • Be kell zárkózzak? Magányos leszek karácsonykor?
  • Még egy home office + digitális oktatást nem bír ki a család…

Ha viszont állandóan ezeket a híreket követjük nyomon, ha folyton ezeken a kérdéseken rágódunk, akkor elkerülhetetlenül a szomorúság, mérgelődés, a tehetetlenség, a kétségbeesés érzései lesznek úrrá rajtunk.

Szükségünk van a gondolati és az érzelmi rendezettségre.

Gondolati rendezettség: amennyire tudom, irányítom a gondolataimat. Törekszem arra, hogy ne agyaljak a fentieken, ne pörgessem magamban kontrollálatlanul a negatív gondolatokat. Emellett teszek azért, hogy ne legyek szétszórt. Hanem összeszedem a gondolataimat, és azokra a kérdésekre, tennivalókra fókuszálok, amelyek valóban érintenek engem. Ezeknél is figyelek arra, hogy ne az ún. „rossz kérdéseken” töprengjek, amelyeknél csak körbe- körbe járok megoldás nélkül pl. „Miért nem lehet xy dolgot most megcsinálni?” „Miért került a vállalkozásom ilyen helyzetbe?” Hanem ún. „jó kérdések” mentén haladok, azaz amelyek konkrétak, és a konstruktív problémamegoldás felé vezetnek engem, pl. „Mit tudok most tenni az anyagi biztonságomért?” vagy „Kiket tudok segítségül kérni az esetleges gyerekvigyázásban?”

Érzelmi rendezettség: nem hagyom, hogy a bizonytalan mindennapok hatására szétcsússzon a stabilitásom, a világba vetett hitem, az önbizalmam. Hanem nap, mint nap időt szentelek pozitív érzések átélésére. És arra helyezem a fókuszt, hogy miért lehetek boldog, elégedett vagy éppen hálás. Hogyan növelhetem a belső nyugalmamat? Melyek azok a napi kis rituálék, melyek segítenek megőrizni önértékelésemet, higgadtságomat, belső békességemet? Mit kell ahhoz tennem, hogy csökkentsem a félelmet és a pánikot magamban és a körülöttem élőkben?

Nem veszthetjük el tehát tudatosságunkat. Ha a szokatlan, nehéz időszakokban is foglalkozunk rendezettségünkkel, akkor egyrészt felfedezhetjük azt, hogy milyen előnyei lehetnek számunkra a jelen helyzetnek. Pl.:

  • több időnk jut a szeretteinkre, a hobbinkra;
  • rendezhetjük az eddig halogatott feladatainkat;
  • felfedezhetünk magunkban eddig rejtve maradt értékeket- érdeklődési területeket;
  • megvalósíthatjuk régi ötleteinket, elképzeléseinket;
  • a friss inspirációk révén új dolgokba kezdhetünk;
  • felturbózhatjuk motivációnkat a számunkra valóban fontos célok eléréséért;
  • megmozgathatjuk képzeletünket, alkothatunk;
  • felhasználhatjuk kreativitásunkat arra, hogy újabb- üdébb énünket vegyük elő stb.

Rendezettségünk megőrzésével másrészt felkészültebbek leszünk a továbblépésre, ha újra visszaállnak a megszokott mindennapok.

Sok erőt, kitartást és persze örömöt kívánok az előttünk álló napokban!

Pálosi Adrienn, pszichológus

Kategória: Cikk